Új Széchényi Terv

TÁMOP 3.1.5-09/A-2-2010-0030

A pedagógiai kultúra korszerűsítése a 
Bolyai János Gimnáziumban

Záró beszámoló Vissza a nyitólapra


A projekt záró jelentése

A projekt keretében 2 szaktanár szakvizsgázott egy pedig főiskolai diplomáját egészítette ki mesterszintű diplomával. A kollégák sikeresen teljesítették az eredetileg kitűzött célokat.

     Az egyik szaktanár 2 félév alatt végzett a Szegedi Tudományegyetem mesterképzésén angoltanár szakon. A képzés 3 fő egységre bomlott: az angol nyelvi tárgyak alkották a gerincét, melyek egy 5 tárgyból álló, főként pedagógiai - és 1 tantárgy erejéig -, és pszichológiai modullal egészültek ki, illetve egy rendkívül rövid lélegzetvételű tanítási gyakorlat volt a zárás, mely után egy portfóliót kellett készíteni, ami a jelen korra jellemző diplomamunka típus, melynek fő jellemzője, hogy a tanár munkájával kapcsolatos önreflexiók gyűjteménye.
A képzés a szaktanárt  megerősítette abban, hogy a nyelvoktatás kulturális kontextusba való helyezése milyen fontos, a „Multimediality of Culture” tantárgy során a szépirodalom és korunk médiái kerültek a fókuszba, mint a nyelvtanítás közege. A brit és amerikai kulturális tanulmányok: „Aspects of contemporary British literature and culture”,  Current approaches to North-American culture”, tantárgyak során olvasott számos kutatás is ezt a célt szolgálták.
A másik nyereség a nyelvelsajátításra vonatkozó tanulmányok voltak, melyek segítettek még inkább megérteni fejlődéspszichológiai szempontból az egyénben, adott. Portfoliója középpontjába a tanári személyiség, a gelotológia motivációs, személyiség és közösséget fejlesztő hatása volt. A jövőben ezt a gelotológiai (a nevetés pszichológiai és fiziológiai hatásait vizsgáló tudományág) kutatást és tanulást kívánja folytatni mindennapos munkája során, s mivel ez a tudományág még gyerekcipőben jár Magyarországon, azt sem elképzelhetetlen, hogy egy nap ennek kapcsán újra az egyetem hallgatói majd oktatói közé álljon, hogy még magasabb szinten kutathassa és hirdethesse e nevelés-módszertani téma fontosságát.
 

     Egy pedagógus a pedagógiai értékelési és kutatótanári szakterületen pedagógus szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzési szakon végzett 4 félév alatt.
A képzés helye:
Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Neveléstudományi Intézet
 
Négy félév alatt igen sokrétű és szerteágazó tudásra tett szert. Tanulmányai során a pedagógiai értékelés volt a fő szakterület, mellyel félévenként legalább két kurzusban foglalkoztak. Ide tartozik a maga a pedagógiai értékelés, ennek matematikai alapjai, statisztikai módszerei, tesztelmélet, illetve a helyes feladatírás elsajátítása.
Kutatásmódszertan kurzusokon főként a szakirodalmak helyes használatának, illetve szakmai anyagok helyes és pontos megjelenítésének módszereit tanulták meg, melynek nagy hasznát vették a szakdolgozat elkészítésekor is.
A helyes szemléletek kialakításához természetesen megismerkedhetett a kognitív pszichológia alapjaival, tanuláselméletekkel, tudáselméletekkel, tantervekkel, pedagógiai programokkal, a sajátos nevelési igényű gyerekek lehetséges értékeléseivel és fejlesztéseivel. A meglévő készségek és képességek fejlesztésének lehetőségeivel, illetve ezek használatának különböző elméleteivel.
A tanulmányok között szerepeltek államháztartási oktatás-gazdaságtani ismeretek, illetve az oktatási intézmények működésével kapcsolatos tárgyak is, melyek átláthatóvá próbálták tenni a közoktatás működését.  

A harmadik pedagógus a 2010/11 és a 2011/12-es tanévben  az ELTE PPK pedagógus szakvizsga szakirányú továbbképzését végezte el. A továbbképzésen belül a szakvizsgához tehetségfejlesztés, tehetséggondozás specializáció kapcsolódott. Ennek megfelelően a négy félév tananyaga 2010/11-ben a szakvizsgához, míg 2011/12-ben a specializációhoz kapcsolódó tantárgyakat ölelte fel. Ezen belül első évben a mindennapi pedagógiai munkát segítő ismeretek bővítésére került a hangsúly úgy, mint 
     pszichológiai ismeretek: Életkori krízisek; Serdülőkor pszichológiája; Pedagógusok megújult szerepben; Drogprevenció, pedagógus, iskola; Magatartászavar, agresszió; Konfliktusok az iskolában, konfliktuskezelés; Mentálhigiéné

     iskolatípusok, pedagógiai műhelyek, pedagógiai módszerek bemutatása
: Alternatív iskolák; Inkluzív pedagógia; Adaptivitás; Teljesítményértékelés; Oktatási intézmények hatékonysága
    szervezeti, jogi ismeretek
: A nevelési-oktatási intézmény, mint szervezet; Közigazgatási jog; Gyermekvédelem jogi keretei
A 2. tanévben a tehetséggondozás, tehetségfejlesztés specializációé volt a fő szerep. Ezen belül az alábbi részterületekre fókuszáltunk:
tehetség fogalmával, komponenseivel kapcsolatosak ismeretek: Tehetség definíciói, fajtái; A tehetség komponensei; Tehetség és szocio- emocionális fejlődés; Kreativitás, pedagógiai implikációk
a tehetség és a társadalmi környezet kapcsolatát bemutatása/span
: Tehetségkutatás és tehetséggondozás története; Tehetség és társadalom
A pedagógusnak a tehetséggondozásban betöltött szerepe és az ehhez kapcsolódó feladatai
: A pedagógus szerepe a tehetségfejlesztésben; Tehetség diagnosztika; Tehetségfejlesztő programok; A művészet szerepe a tehetséggondozásban; Gazdagító tehetségmetodikák; Alulteljesítés, tanulási zavarok, nehézségek; Tanácsadás, egyéni fejlesztés
Amint az a fenti felsorolásokból is látható, a 2 tanévben rendkívül sokféle és szerteágazó szakterülettel találkozhatott a kolléga. A legtöbb esetben a tanórán átadott tananyag feldolgozását kötelező és/vagy ajánlott szakirodalom egészítette ki. Nagyon sok tantárgyhoz kapcsolódott egy-egy beadandó dolgozat, a félévi vizsgákat pedig mindkét tanév végén egy-egy – az adott tanév tananyagát felölelő – komplex szigorlat zárta. Végül a 2. évben egy szakdolgozat és egy záróvizsga keretében adott számot az elsajátított ismereteiről.